Karácsony kölcsönbe

Hiszi a piszi. A karácsonyfaégők a soros kapcsolás alapvető iskolapéldái. Ha egy égő kiég, akkor a többi sem világít. Úgyhogy célszerű az égőhöz tartalék izzókat tartani. Egy szezonban nálunk 5-6 égő ki szokott égni. Aztán meg az sem valószínű, hogy a nagypapa a sörre való kölcsönkéréseiről éppen a kis unokájának számolt volna be. Szóval nem valószínű, hogy annyira jól ismerte a gyerek a nagypapáját, mint ahogyan azt mostanság hiszi.

DDDD... a "nem azonosítható" Nem tudja megállni, hogy hozzá ne szóljon, és általában a legnagyobb hülyeségeket. Magyarországon a Karácsony a legnagyobb ünnep, réges-régi hagyományokkal.

"Egyszerűen minden porcikája tiltakozott az ellen, hogy hitel, meg hogy a másé, meg hogy kölcsön. Inkább lemondott a nagy fáról, a fényűzésről"... Akkor kellett volna csk sok mindenről lemondania, ha kölcsönt vett volna fel. Kölcsönnel az ideiglenes bőségért később dupla szegénységgel fizetünk. Mo. a felvett kölcsönök többszörösét fizette már vissza, ennek ellenére tvább nőnek. A kölcsön zsidó átok.

A nyálasság alatt azt értem, hogy ez a de jó, hogy összeült a család, ez tipikusan olyan dolog, amit felnőtt fejjel valóban nagyon szeretünk és nagyra tartunk, de legyünk őszinték, gyerekként tényleg tetszett, hogy jönnek a naftalinszagú nagynénik és csipkedik a pofánkat meg kérdezgetik, hogy na és mi leszel, ha nagy leszel? Nekem nem annyira. A gyerek, mint olyan, alapvetően önző fajta, utálja az ilyet. Ahhoz kell a felnőttség élettapasztalata, hogy megtanuljuk mélyebben és megbocsátóbban és több szeretettel nézni a többi embert, a rokonságot is beleértve. Aztán persze aki gyerekként is annyira önzetlen volt, hogy angyali türelemmel viselte az ilyet vagy pláne élvezte is, az jó... én alapvetően durci gyerek voltam.